2012. szeptember 5., szerda

És mit érdemes enni Spanyolországban?


Csábító éttermi kirakat Madridban... by absolutmadrid.com

Olyan sokan kérdezték már, hogy gondoltam megér egy misét az ügy. Vagyis többet is. Spanyolország olyan nagy, és olyan nagy különbségek vannak gasztronómiailag a régiók között, hogy nemcsak hogy nem lehet egy kalap alá venni az egész országot, de égbekiáltó bűn is lenne...  Meg talán mi sem akarunk a tipikus turistamenük áldozatává válni, és olyan barbár dolgokat elkövetni, mint sangriát inni Baszkföldön vagy pealla-t falatozgatni Galíciában... 

Elsőre, kebelezzük be Madridot!

Ez elég szimbolikus is, ugyanis itt valamennyi spanyol régió igencsak szépen képviselve van sok-sok étteremmel vagy tapas bárral, és így könnyen kipróbálhatunk bármilyen autentikus ételt Spanyolország minden szegletéből. 

Ráadásul az a tény is igazoltnak látszik, amit a madridiak szeretnek hangoztatni, hogy a tengeri halak és herkentyűk itt a legfrissebbek egész Spanyolországban, mert ide minden reggel friss áru érkezik. (Ami igaz az igaz, a tókiói halpiac után a madridi az egyik legnagyobb a világon...) Szóval ha valaki szeretné végigenni Spanyolországot, itt teljes nyugalommal megteheti...

No de ha a nagyító alá vesszük Madrid legtipikusabb falatait, akkor is egy nagyon színes kavalkádot találunk, amiből a teljesség igénye nélkül,  de jó sok elfogultsággal, álljon itt néhány kedvcsináló. Olyan ételek ezek, amik szinte minden bár  és étterem menüjén megtalálhatók, és egészen biztosan összefutunk velük, ha megéheznénk a fővárosban.

Főételek:
Cocido Madrileño: Ez a vasárnapi tyúkhúsleves spanyol megfelelője, ami a zöldségek közül a csicseriborsót részesíti előnyben és kolbász, illetve a spanyol hurka, morcillo is megtalálható benne. Mást nem is kell kérni hozzá...
Bacalao és besugo: Madrid kedvenc halai, amik sokféle formában tűnnek fel az étlapokon.
Callos: A spanyol pacal, csak haladóknak.
Tapas, raciones:
Patatas bravas, csak bátraknak
Croquetas: Eddigi tapasztalataim alapján, ez tényleg és szinte mindig Madridban a legjobb. Bechamell mártásból készült krokettek, különböző ízesítésben, úgy mint sonka, tonhal, lencse. Házilag készül és felszolgálás előtt sütik ki. 

Tortilla de patatas: Ennek kiemelkedő fontosságáról már beszéltem. Szinte nincs olyan bár, ahol nincs. 

Patatas bravas: Ezzel is próbálkoztunk már itt a blogon. Sült krumpli kellemesen pikáns paradicsom szósszal. 

Chopitos fritos: Apró tintahalak olajban kisütve, friss citrommal.  Amiért érdemes élni!! 

Boquerones: Friss szardellafilék ecetben, fokhagymával és petrezselyemmel. 

Caracoles a la Madrileña: Nagyon finom csiga, rendkívül ízletes szósszal. Ilyen ügyben mindig a Cervecería Los Caracoles-be megyünk (Calle Toledo), ami egy igazi, helyiek látogatta régimódi kocsma.
Garnélarák csiperkével
Gambas al ajillo: Garnélarék fokhagymás-paprikás olajban sütve. Itt a blogon almával és avokádóval készítettük. 

Setas al ajillo: Gomba fokhagymás olajban sütve. Sokszor van csiperkéből, ahogy én is készítettem. 

Gambas con champiñones: Az előbbiek ötvözete, azaz garnélarák csiperkegombával, természetesen fokhagymás szószban...

Encurtidos: Ecetes uborkák különböző kombinációkban, olívabogyóval, paprikával. Banderillasok-ként (azaz pálcára tűzve), már igyekeztünk itthoni körülmények között is imitálni. 

Bocadillo de calamares: Olajban sült tintahalkarikák bagettbe zárva. A helyi májkrémeskenyér.... 

(Történelmi) édességek:
Churros con chocolate: Made in Madrid. Haza se jöjjön, aki nem próbálja ki! Kihagyhatatlan fánkocskák cukorba tunkolva vagy forró csokiba mártva. Tipikus reggeli vagy uzsonna. 


Churros con chocolate
Torrijas: Cukros-fahéjas bundáskenyér. Önmagáért beszél. Húsvétkor van nagy divatja, a XV. századból. 

Rosquillas: Hát igen. Ez amolyan omlós fánk a római időkből eredeztetve, ami kívűről, és csak kívűről a doughnuts-ra hasonlít. Többféle fajtája van, például Madrid védőszentjéről elnevezve Rosquilllas de San Isidro vagy  nemes egyszerűséggel butának vagy okosnak kikiáltva, elkészítési nehézsége alapján (Rosquillas tontas vagy Rosquillas listas). Gyakori ízesítőjük az ánizs, amitől nagyon jellegzetes ízt kapnak. 

Barquillos: Ezt biztosan kevesen tudják, de a csavart ostyarúd is spanyol találmány, egyenesen a középkori Madridból, tovább erősítve az emberiségre nagy hatást gyakorló spanyol találmányok listáját,  úgy mint a nyalóka vagy a  kicsavarható felmosófa. Élesztő nélkül készül, csak liszt, méz és fahéj keverékéből. Külön árusa van, a barquillero, akiket még mindig meg lehet találni az utcán. 

Huesos del santo: A "szent csontjai"..., Mindenszenteki édesség a XVII. századból, ami töltött marcipánrudacskákat takar és szerencsére az íze nem a csontra emlékeztet, csak a kinézete. Egész évben kapható. 

Buñuelos: Az arabok felejtették itt, és már a XVI. században elterjedt a készítési módja. Kelt  tésztából készült fánkgömböcskék, nagyon sok ízben. Nagyon népszerű, amolyan spanyol Dobos torta.


2 megjegyzés:

  1. Jajaj, sokszor ki kell mennem még Spanyolországba, hogy végigegyem ezeket a finomságokat:-)))

    VálaszTörlés
  2. Jaj, nekem is, hogy emlékezzek rájuk....:-)

    VálaszTörlés